Skip to content

Desert Angels

narrow screen resolution wide screen resolution Increase font size Decrease font size Default font size
Előfutam az afrikai megmérettetésre: Bamako Challenge 2008 (Budapest - Bázakerettye) Print E-mail
Monday, 07 April 2008 10:29
A Bamako rallye-ra történő felkészülés keretében és a Desert Angelt Csapat egyik tagjaként (Dani) volt szerencsém meghívást kapni egy másik csapatba, hogy vegyek részt a Bamako Challenge 2008 elnevezésű futamon. Kapva-kaptam az alkalmon, és beneveztem. Ezúton is köszönöm a meghívást D. Csabának és S. Mihálynak. Várakozással tekintettem a 2008. március 28-án induló, közel 350 km-es éjszakai futam rajtja elé, mivel még sosem vettem részt hasonló versenyen. A futam izgalmasnak ígérkezett több szempontból is: több mint 100 koordináta, felázott, sáros földutak, éjszakai körülmények, no meg az alapos megfázás.... Mondván, hogy a Bamako, illetve ennek előfutamai nem a Nyúlbélák szórakoztatására szerveződnek, itt betegeskedésnek helye nincs, tehát hajrá, vágjunk bele férfiak módjára.... Ha arra gondoltam, hogy egy kis európai nátha mennyivel egyszerűbb, mint egy afrikai sárgaláz, akkor máris bomba formában éreztem magam....
A Lurdy-ház parkolójába este fél hétkor érkeztünk meg Héregről kiváló állapotú Mitsu Pajero négykerekűnkkel, melyről sok jó elmondható, de hogy a hátsó üléssort 2 méteres emberre tervezték volna, az nem.
A parkolóbeli rövid sorban állás után megkaptuk az itinert, melynek láttán kissé elhűltünk, mikor több mint 100 koordináta nézett velünk farkasszemet a fehét papírról. Ugyan két GPS-ünk is volt, idejekorán felismertük a problémát: a MIO-n csak aszfaltos térképeink voltak, a GARMIN-t pedig nem tudtuk kezelni, pedig azon volt a tereptérkép. Lelki szemeim előtt már láttam, hogy Csaba barátomnak nem lesz egyszerű mutatvány bevinni a koordinátákat a csak nagyjából ismert GARMIN-ba. Így tehát elkezdtünk körbejárni, ugyan segítene valaki egy laptoppal feltölteni a koordinátákat... Az egyik nevezőnél (legyen ő a fekete dzsip lovagja) szerényen segítséget kértünk szorult helyzetünkben, mire ő elég határozottan melegebb égtájakra küldött bennünket. Jóllehet benne van a szabályzatban, hogy segítséget nem vehetünk igénybe, pusztán a sporttársi összetartás okán kicsit több segítőkészséget vártunk volna. A "fekete lovag" esetleges szorult helyzetében mindenesetre ne a Desert Angels-től várjon segítséget, ha úgy hozza a sors. Végül találtunk valakit, aki készségesen elmagyarázta a GARMIN-ba való adatbevitel rejtelmeit, így sietős koordináta-betáplálás után már némileg megnyugodva várhattuk a rajtot. 
20 óra 30 perc körül rajtoltunk a parkolóból, ahonnét Érd felé vettük az irányt. Azonnal szembesülhettünk a navigáció nyújtotta áldásokkal: alig találtuk a második feladatnál megjelölt táblát. Tanulság: menj a saját fejed és a saját GPS-ed után még akkor is, ha zöldfülű vagy. Ugyanis többször mentünk tévútra mások után, aztán kiderült, hogy mi tippeltünk volna jól, hogy mit hol kell keresni. Vak (vagy zöldfülű) tyúk is talál szemet Wink
Az állomások egyes részleteinek hosszadalmas leírásában nem merülnék bele, mert az kitenne egy kisebb könyvet. Legyen itt azonban két epizód. Az első: hajnal fél három környékén, kb. a 35. koordináta után a sáros földúton látttuk, hogy mögöttünk rendőrségi autó villog és leindexel bennünket a csapás szélére. Annak rendje és módja szerint igazoltatnak bennünket, mire Mihály megkérdezi, hogy miért állítottak meg. Erre az volt a válasz, hogy a két hátsó utas nem volt bekötve. Hogy ezt éjnek éjvadján hátulról hogyan látták, az maradjon az ő titkuk (egyébként tényleg nem voltunk bekötve). Hosszú tanakodás (időveszteség!!) után visszatértek papírjainkkal, és megkérdezték, hogy a Bamako Challenge futamon veszünk-e részt. Mikor kijelentettük, hogy igen, azonnal készséggel tovább engedtek bennünket. Köszönet utólag is!
Második epizód: folytattuk a tereptúrát, és igyekeztünk minél több pontot begyűjteni az egyre növekvő időveszteségeink ellenére. Az egyik helyen, ahol a mező túlsó felén a templomtorony jó irány mutatott, kitaláltuk, hogy mit nekünk GPS, menjünk toronyiránt. Igen, csakhogy a patakon nem volt sehol gázló. A körbe-körbe keresgéléssel elvesztegettünk kb. fél órát. Tanulság: a toronyiránt való menet nem mindig hozza meg a várt eredményt, és ha hallgattunk volna (mármint a GPS-re), akkor bölcsek maradtunk volna. Nos, gyors iramban tovább haladtunk, ahogy az útviszonyok engedték.
Hajnaltájt már nagyon egyedül voltunk a földutakon, sehol egy teremtett lélek (bocsánat autó), viszont néhány motoros kitartóan követett bennünket, akiket végül hátra hagytunk (miután az egyik leszakadt rendszámát megtaláltuk és visszaadtuk). Reggel fél hét táján, amikor nagyjából 45-46 állomást teljesítettünk sikerrel, nehéz döntést kellett meghoznunk: vagy tovább folytatjuk a pontvadászatot és szintidő túllépés miatt levonást kapunk a befutónál, vagy beérünk szintidőre a mostani pontjainkkal és nem lesz levonás. A kupaktanács végül átvágta a gordiuszi csomót: kiadtuk a parancsot az azonnali elindulásra további pontgyűjtés nélkül. A stratégia utólag jónak bizonyult, bár kis híja volt, hogy kicsússzunk a szintidőből még így is (vasúti átjáró, lassú járművek előttünk, stb.). Ezt tetézte még, hogy nem tudtuk a pontos rajtidőnket, tehát perceken múlt, hogy beérünk-e időben. Egy 12 órás versenyben néhány perccel kicsúszni a szintidőből kicsit több mint kellemetlen. Végül a versenybíró - nagy megkönnyebbülésünkre - a célban közölte, hogy van még 3 percünk a szintidőig, tehát minden rendben. Ennek nagyon megörültünk, és fáradtan, de elégedetten mentünk elfogyasztani a reggeli teánkat és a forró mustáros virslinket.
8:30 -tól 10 óráig kellett várnunk az eredményekre. A rövid polgármesteri köszöntő és a helyezettek megtekintése után hazafelé vettük az irányt. Ezúton is gratulálunk mindenkinek a jó eredményekhez!
A Budapest - Bázakerettye futam nagyszerű ízelítőnek bizonyult a nagy afrikai megmérettetéshez. Világossá vált, hogy itt nem gyerekjátékról van szó, és még nagyon sokat kell tanulnunk: a helyes navigációról, az autóról és nem utolsósorban egymásról. A Desert Angels-nek, saját csapatomnak üzenem: minden kezdet nehéz és a folytatás még nehezebb címszóval igyekezzünk tenni arról, hogy Bamakóba már egy felkészültebb, rutinosabb és mindenek előtt összeszokott csapat induljon el. Tehát a Budapest - Makóra már Veletek megyek, akár összkerekes talicskával is!!
Csapatunknak ezúton kívánok sikeres felkészülést a 2009-es BB futamra!!
 

Private person who support us.

Mr. Gábor Bokros
Mrs. Gábor Bokros
Mr. János Flórián
Mr. Csaba Oláh
Mr. József Veres

As well as our family!
Thank you!

  • English
  • Hungarian

Our partners


Nissan A-Z autósbolt